A nyomozó kérdi a csinos titkárnőt: - Hölgyem, nincs valami ötlete, miért ugrott ki a főnöke az ablakon? - Sajnos nincs. Pedig olyan kedves ember volt. A múlt hónapban vett nekem egy igazi szőrmebundát, a múlt héten egy sportkocsit, ma pedig egy igazi gyémántgyűrűt! Aztán azt mondta, szeretne velem lefeküdni, és megkérdezte, mit kérek cserébe? - És mit mondott neki? - Azt, hogy az irodában mindenki 50 dollárt szokott adni.
Kovács József földhivatali ügyintező egyik nap félfogadási időben (mert akkor úgyis ráér) elhatározza, hogy rendet rak a szobájában álló nagy szekrényben. Talál egy régi poros lámpát. Viccből megdörzsöli és így szól: - Kérek egy jéghideg sört! Hirtelen ott terem az asztalán a sör. Túl a döbbeneten ezután már sokkal nagyobb kívánsággal folytatja: - Vigyél egy fantasztikus szigetre, ahol gyönyörű és odaadó nők vesznek körül! Így is történik. - Ez ám a jó élet. Bárcsak ne kelljen soha többé dolgoznom! - mondja. Erre visszakerül az íróasztalához, a földhivatalba...
A vezérigazgató behívatja alkalmazottját, és szigorúan mondja: - Azt mesélik a kollégái, hogy maga a tegnapi bankett után egy talicskát tolva járta a várost. Az ilyen cselekedetek nemcsak a maga jó hírét rontják, hanem a mi szolid cégünkét is. - Igaza van vezérigazgató úr, de késő éjszaka volt, és én nem voltam biztos benne, hogy találok önnek egy taxit...
Kovács a pontosság mintaképe, minden nap pontban 9 órakor lép be a munkahelye ajtaján. Főnöke, aki nagyon szigorú ember, mindig őt állítja a többiek elé mintának. Egy napon azonban Kovács egy órával később érkezik, ruhája koszos, arcán horzsolásnyomok. - Elnézést főnök úr, de sajnos megbotlottam a lépcsőn és legurultam. Két lépcsőfordulót gurultam le, teljesen összetörtem magam, kis híján meghaltam. A főnök szúrós szemmel ránéz: - Na ne vicceljen már! Azt gondolja elhiszem, hogy két lépcsőfordulót egy teljes óra alatt gurult végig?
Honnan tudhatod, hogy Magyarországon dolgozol... - Mámorban úszol, ha 2.7%-os fizetésemelést kapsz. - A főnököd nem tudná ellátni a Te munkád. - A felső vezetők fizetése magasabb, mint az összes harmadik világbeli ország éves költségvetésének összege. - Nyáron is sötét van, mikor munkába ill. munkából mész. - Pontosan tudod, hány napot kell még dolgoznod a nyugdíjig. - Látsz egy jólöltözött, okos embert és tudod, hogy csak látogató. - Az új dolgozó vadiúj számítógépet kap, ami mindent megcsinál helyette, míg Te nyugodtan elmehetsz ebédelni, amíg a tiéden elindul a rendszer. - Már késésben vagy a feladattal, amit még csak most kaptál meg. - Nincs pénz az osztályodon szükséges két ember felvételére, de négy teljes-munkaidős tanácsadót felvesznek a vezérigazgató mellé. - Onnan ismered a gyerekeidet, hogy az asztalodon van a fényképük. - Miközben olvastad ezt a listát, végig bólogattál!
Ismeretlen||2001. 10. 01.|Levél|A főnök egy leírást kért Bob Smith nevű beosztottjáról:
"Bob Smith, a segédprogramozóm mindig keményen dolgozik az irodájában. Bob függetlenül dolgozik anélkül, hogy pazarolja a cég idejét és a kollégákkal beszélget. Bob soha nem tagadja meg másoktól a segítséget, és mindig időre fejezi be a kiadott munkát. Bob gyakran sok időt tölt a munkájával, hogy befejezze azt, néha folytatja azt az ebédszünetben is. Bob egy olyan személyiség, akinél abszolút nincs kétség afelől, hogy alapos és széleskörű a területén a szaktudás. Úgy gondolom, Bob-ot nyugodtan lehet egy igazi nagyágyúnak nevezni, akit nem lehet nélkülözni. Következésképpen azt ajánlom, hogy Bob-ot léptessék elő. Egy javaslatot majd el kell küldeni minél hamarabb."
SD
Hamarosan érkezett egy kis kiegészítés a levélhez: "Bob a hátam mögött állt, és olvasta a levelet, miközben írtam. Kérem, csak a páratlan sorokat (1, 3, 5, stb...) olvassa el, amik a valódi véleményemet tartalmazzák róla."
Az amerikai, az orosz meg a magyar arról beszélgetnek, melyik hogy tartja meg a szolgálati titkokat. - Én a feleségemmel szomszédos irodában dolgozom. Én nem tudom ő mit csinál, de nem is érdekel, ő nem tudja, én mit csinálok, de nem is érdekli. - így az amrikai. - Én a feleségemmel szomszédos íróasztalnál dolgozom. Én nem tudom ő mit csinál, de nem is érdekel, ő nem tudja, én mit csinálok, de nem is érdekli. - mondja az orosz. A magyar csak legyint: - Én egyedül dolgozom az irodában. Fogalmam nincs, mit csinálok, de nem is érdekel.
Néhány hónappal ezelőtt a CIA-nál üresedés volt egy merénylői állásra. Igen nehéz egy ilyen beosztásra megfelelő embert találni, és a jelentkezőknek jó néhány teszten és ellenőrzésen kell átesni, mielőtt egyáltalán szóba kerülhetnek, mint jelöltek. Miután néhány jelentkezőt leellenőriztek, gyakorlatoztattak és leteszteltek, két férfira és egy nőre szűkítették le a jelentkezők körét, de csak egy emberre volt szükségük. Elérkezett az utolsó próbatétel napja, ahol végre kiderül majd, ki kapja meg a titkos állást. A CIA emberei, akik a tesztet vezették, egy hatalmas fémajtóhoz vezették az egyik férfit, és adtak neki egy pisztolyt. - Tudnunk kell, hogy követi az utasításokat, függetlenül a körülményektől - magyarazták. - Ebben a szobában ott ül egy széken a felesége. Fogja ezt a fegyvert, és ölje meg! A férfi döbbenten nézett rájuk: - Ezt nem mondhatják komolyan! Soha nem tudnám lelőni a feleségem! - Nos - mondta a CIA egyik embere -, maga egyértelműen nem a megfelelő ember erre a munkára. Így aztán odaviszik a másik férfit az ajtóhoz, és odanyújtják neki a fegyvert. - Tudnunk kell, hogy függetlenül a körülményektől követi az utasításainkat - magyarázták a második embernek. - Odabent ott ül egy széken a felesége. Fogja ezt a pisztolyt, és ölje meg! A második férfi kissé megdöbbent ezek hallatán, de azért magához vette a fegyvert, és bement a szobába. Teljes csend volt úgy 5 percig, majd kinyílt az ajtó. - Megpróbáltam, de egyszerűen nem tudtam meghúzni a ravaszt és lelőni a feleségem. Azt hiszem nem én vagyok a maguk embere. - Valóban nem - felelt a CIA egyik embere. - Maga nem alkalmas erre az állásra. Vigye csak haza a feleségét. Most már csak a nő volt hátra. Őt is odavezetik a nagy fémajtóhoz, és odanyújtják neki a pisztolyt. - Biztosan tudnunk kell, hogy függetlenül a körülményektől, követni fogja az utasításainkat. Ez az utolsó teszt. Odabent ott ül egy széken a férje. Fogja ezt a fegyvert, és ölje meg. A nő elvette a fegyvert, és benyitott a szobába. Amint becsukódott az ajtó, a CIA emberei vad fegyverropogást hallottak. Összesen 13 lövést. Aztán elszabadult a pokol a szobában. Sikoltozást, verekedést hallottak és dörömbölő hangokat a falakon. Ez jónéhány percig ment így, aztán hirtelen csend lett. Az ajtó lassan kinyílt, és ott állt előttük a nő. Letörölte az izzadságot a homlokáról, és így szólt: - Hé fiúk, nem mondták, hogy a pisztolyban vaktöltények vannak! A székkel kellett agyonvernem az átkozottat!! |