FORCE COMMANDER: (2000)

A LucasArts stratégiai oldalát újból megcsillogtatta, ezúttal egy real-time 3D-s játékban. Érdekes tőlük, hogy 2000-ben még mindig a Trilógiára építenek, bár úgy tűnik, ez volt az utolsó próbálkozás. Pontosan az 5. Episode történeténél járunk. Sok, eddig soha (!) nem látott egység került a játékba, melyekre szükség is volt.

Az alábbi cikket Matrixx írta a Gamekapocs számára, amit egy kicsit megvágva közlünk a szíves engedélyükkel.

Lucasék ezúttal nagy fába vágták fejszéjüket, habár stratégiai játékkal már eddig is ”próbálkoztak”, de a Westwood által megteremtett real-time műfaj eddig távol állt tőlük. Mikor még az első infók kezdtek kiszivárogni a játékról, sokan felháborodtak azon a tényen, hogy már egy stratégiai játékhoz is 3D gyorsító szükségeltetik, de azonban az igen hosszú várakozásban már-már elfeledett játék piacra kerülésekor (ami a számítástechnika gyors fejlődésének is betudható) rezzenéstelen arccal vettük tudomásul, hogy egy stratégiai játék 3D gyorsítót igényel. De nézzük a dolgok jó oldalát: a grafikával és a nézetekkel kevés gondunk lesz.

A sokak által várva várt, majd elfeledett Force Commander készen lett. Az előzetesek özönlöttek a játékról, sokat olvashattunk róla újságokban, mondhatni túl sokat. A nagy várakozásnak betudhatóan sokat vártunk a játéktól, de ahhoz képest, hogy a LucasArts tudomásom szerint elsőnek élte magát bele a real-time világába, elég szép játékot alkotott, de azonban ez mégsem versenyezhet társaival, esélye a konkurenciával szemben esetleg a grafika terén van. A játék, mint arról már szóltam, a 2. epizódról szól, ami egy + pontot jelent, legalábbis részemről... (éljen!)
Ennyit a játék jó oldalairól, mert ugyanis ennyi van neki. Az alkotók nem tudták mire vállalkoznak, mikor belekezdtek alkotásába, s egyre merültek és elmerültek a játék írása során. Érzésem szerint kicsit elbonyolították, és nem vették figyelembe azt a tényt, hogy havonta lassan 3-4 ilyen stílusú játék kerül a boltokba, amiből kicsit stílus szerint tanulhattak volna. Annyi előnye lehetett esetleg a Force Commander-nek, hogy a Star Wars név alatt jelent meg, de ehhez viszont a fejlesztőknek alaposan fel kellett volna kötni a gatyát, ami utólag visszanézve nem sikerült, s bizonyos mértékben szégyent hoztak a Star Wars márkanévre.

Néhány szó a játékról: a játékosnak lehetősége van választani (mint eddig), hogy a lázadókat, vagy a birodalmi parancsnokot akarja irányítani. A beosztottaink egy gombnyomásra szó nélkül engedelmeskednek (2 pont), s végrehajtják az általunk kiadott utasítást, vagy utasításokat. Lényegében a játék végigköveti az eseményeket, kiegészítve olyan a filmben is szereplő valóságos elemekkel, amiknek a SW rajongók megszállottságuk következtében örülhetnek. (3 pont) Játszhatóságát tekintve eleinte nehéz dolgunk lesz (lásd. Starcraft), majd a billentyűkkel és az egérrel megbarátkozva könnyen mozoghatunk az egész pályán. A játék hibáit felsorolni egy egész életbe is beletene, a laikusoknak ajánlom, hogy próbálják ki. Ha a programot hasonlítanom kellene, csak a Myth-t tudnám megemlíteni, bár stílusát nézve az is lényegesen különbözik. A grafikára nem lehet gondunk, stratégiai játékok között ilyen szinten megállja a helyét, csak hát vannak a világon más szempontok is, s véleményem szerint azt a Lucas csapat ezt nem vette figyelembe.
Lényegében semmi izgalmas nincs benne, bár aki ezt a játékot látja életében elsőnek, és ezzel játszik first, akkor "jóbuli"-nak találhatja az egyébként rémunalmas játékot.

Matrixx
2000. május 16